Kisvállalati adó szabályozása

2017. január 12.


Mint arról bizonyára Ön is értesült, 2017. január 1-jei hatállyal a jogalkotó jelentős változtatásokat hajt végre a kisvállalati adó (a továbbiakban: kiva) szabályozásában, azzal a céllal, hogy az adózók még szélesebb köre választhassa ezt az adónemet, emellett pedig egyszerűsödjenek az adóalap meghatározásának szabályai. A módosítások révén könnyebbé válik az adóalap meghatározása, amely növeli vállalkozása biztonságát. Jelen tájékoztató levelünkben röviden megosztjuk Önnel az elfogadott módosításokat annak érdekében, hogy időben fel tudjon készülni a január 1-jei változásokra.

Január 1-jétől bővül 25-ről 50 főre a kiva választhatóságának létszámkorlátja és 50 főről 100 főre emelkedik az adóalanyiság megszűnését eredményező korlát is.

A 2017. január 1-jével hatályba lépő módosítások révén jelentősen egyszerűbbé válik az adóalap meghatározása. Míg az adó alapja eddig a személyi jellegű kifizetések és a számos tétel egyenlegeként meghatározott pénzforgalmi szemléletű eredmény összege volt, a jövőben az a személyi jellegű kifizetések és a tárgyidőszakban jóváhagyott osztalék összegére épül, amelyet a tőkeműveletek (tőkebevonás, tőkekivonás) egyenlege is csökkent. Fennmarad a szabály, hogy az adóalap nem lehet kisebb a személyi jellegű kifizetések összegénél, amely alól csak az új beruházásokhoz kapcsolódó levonások jelentenek kivételt (ld. később).

A jövőben így nem alapja az adónak a vállalkozás pénzeszközeinek változása, amely sok adózó számára nehezen tervezhető tétel volt. Jelentősen csökken az adóalap-módosító tételek száma is. (Ld. az alábbi példát és az új adóalap részletes levezetését bemutató példát az 1. számú mellékletben.) Kedvező változás, hogy a személyi jellegű kifizetésekbe a továbbiakban nem számít bele a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozó járulékalapja.

 

Példa a legfontosabb – személyi jellegű kifizetéseken felüli – adóalap-módosító tételek változására

2016.

2017.

1.

Pénzeszközök állományváltozása

1 000

nem adóalap

2.

A tárgyévben megfizetett (nettó) kisvállalati adó- és adóelőleg

900

nem adóalap

3.

Hitel nyújtásához, felvételéhez, törlesztéséhez kapcsolódó tételek egyenlege

-200

nem adóalap

4.

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírhoz, tulajdoni részesedést jelentő befektetéshez kapcsolódó tételek egyenlege

100

nem adóalap

5.

Az elszámolásra kiadott előleg (nettó) kifizetése

100

nem adóalap

6.

A vállalkozásból kivont és a vállalkozásba bevont tőke egyenlege

500

500

7.

A kisvállalati adóalanyiság ideje alatt keletkezett eredmény (eredménytartalék) terhére kifizetett osztalék, csökkentve a kapott osztalék összegével

600

600

8.

A pénztár értékének tárgyévi változásához kapcsolódó tételek egyenlege, ha a pénztár értéke meghaladta a mentesített értéket (ld. később)

nem adóalap

50

9.

A személyi jellegű kifizetéseken felüli adóalap-módosító tételek egyenlege
[2016-ban pénzforgalmi szemléletű eredmény: 1.+2.+3.+4.+5.+6.+7.;
2017-ben: 6.+7.+8.]

3 000

1 150

 

 

A fentiek szerint, 2017-től a kiva alapját növelő tétel marad a vállalkozásból kivont tőke, és az adóévben jóváhagyott fizetendő osztalék összege, melybe nem tartozik bele a kiva alanyiságot megelőző adóévekben az adózott eredmény és eredménytartalék terhére a kiva alanyiság időszakában jóváhagyásra kerülő osztalék összege. Növelő tétel továbbá a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások összege – amelyek a jövő évtől azonosak a Tao. törvényben nevesített tételekkel ‒, az adóalanyiság időszakában megállapított és megfizetett bírság, pótlék összege, valamint a behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése esetén az elengedett követelés összege, kivéve, ha a követelés elengedése magánszemély vagy nem kapcsolt vállalkozás javára történik.

Január 1-jétől az adóalapot csökkentő tétel marad a tőkebevonás és a kapott (járó) osztalék összege.

A házipénztárral kapcsolatos visszaélések ellen, új fogalomként kerül bevezetésre a pénztár mentesített értéke, amely a pénztár átállást megelőzően kimutatott értéke, a tárgyévi összes bevétel 5 százaléka és 1 millió forint közül a legmagasabb érték. Ha a pénztár értéke a mentesített értéket meghaladja, akkor pénztár értékének tárgyévi növekménye – de legfeljebb a pénztár mentesített értéket meghaladó összege – növeli az adóalapot. Csökkentő tétel ugyanakkor a pénztár előző évi mérlegben kimutatott értékének csökkenése, de legfeljebb a pénztár előző évi értékének a mentesített értéket meghaladó összege. A kiva alanyiság megszűnésének adóévében csökkenti az adóalapot a pénztár előző évi értékének és a pénztár mentesített értékének pozitív különbözete is.

Egyszeri, az átálláshoz kapcsolódó csökkentő tétel a következő művelet pozitív eredménye, amely rendezi az új adóalap korábbi szabályoktól való eltérését (Ld. a levezetést a 2. számú mellékletben). A csökkentő tétel voltaképpen azt biztosítja, hogy az új adóalap-számítási mód előnyei visszamenőlegesen is érvényesüljenek. Ennek levezetéséről és összegéről a Nemzeti Adó-és Vámhivatal 2017. december 31-ig tájékoztatást küld Önnek.

A csökkentő tétel számítása a következő:

+ a 2013-2016. adóévek pénzforgalmi szemléletű eredménye.

+ a Katv. 2013. január 1-je és 2016. december 31-e között hatályos 20. § (4) bekezdés e) és f) pontja (tőkebevonás, kapott osztalék) szerint elszámolt csökkentés összege,

- a Katv. 2013. január 1-je és 2016. december 31-e között hatályos 20. § (5) bekezdés e) és f) pontja (tőkekivonás, kifizetett osztalék) szerint elszámolt növelés összege

- a Katv. 20. § (6)–(8) bekezdések (nem a vállalkozás érdekében felmerült költség, szokásos piaci ár) szerint elszámolt növelés összege
 

Amennyiben a Katv. 20. § (3)-(5) bekezdése szerint megállapított egyenleg (azaz az adóalap személyi jellegű kifizetéseken felüli része) negatív, ez az összeg a következő években elhatárolt veszteségként csökkenti a pozitív adóalapot. Az adóalap továbbra is minimum a személyi jellegű kifizetések összege, megszűnik ugyanakkor az elhatárolt veszteség felhasználásának 10 éves, egyenlő részletekben történő felhasználásának korlátja. A társasági adóalanyiság alatt keletkezett elhatárolt veszteség összege továbbra is elhatárolt veszteségként vehető figyelembe.

További előnyös változás, hogy a tárgyévben beszerzett, előállított, korábban használatba nem vett immateriális jószág, tárgyi eszköz beruházássalazaz az „új beruházásokkal” – kapcsolatos kifizetések összegéig a korábbi évek elhatárolt vesztesége mellett már az adóalap-módosító tételek tárgyévi negatív egyenlege is korlátlanul csökkenti az adóalapot, azaz levonható a személyi jellegű kifizetésekből is. A személyi jellegű kifizetéssel szemben a tárgyévi adóalap csökkentéseként felhasznált tárgyévi negatív egyenleg értelemszerűen nem használható fel elhatárolt veszteségként. A bevallási nyomtatvány a megadott adatok alapján a jövőben automatikusan kiszámolja a fenti levezetésből adódó adóalapot, továbbá a következő évekre tovább vihető elhatárolt veszteség összegét és abból a beruházásokhoz kapcsolódó, kedvezőbb módon érvényesíthető részt is.

Az adóalap változására tekintettel az adóelőleg számítása is módosul. A negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20-áig fizetendő adóelőleg alapja az adóelőleg-megállapítási időszakban fizetendő személyi jellegű kifizetések összege, növelve a jóváhagyott (fizetendő) osztalék összegével, csökkentve a bevételként elszámolt osztalék összegével. Az előleg mértéke az adóelőleg alapjának 16 százaléka. A jóváhagyott fizetendő osztalék összegébe nem számítandó bele a kiva alanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére, a kiva alanyiság időszakában jóváhagyásra kerülő osztalék.

A megváltozott szabályokról a NAV honlapján található, „A kisvállalati adó szabályozása 2017. január 1-től”  című tájékoztató nyújt részletes tájékoztatást.

A fent ismertetett módosításokra tekintettel a kisvállalati adó továbbra is különösen kedvező azon vállalkozások számára, amelyeknél a személyi jellegű kifizetések jellemzően meghaladják a vállalkozás nyereségét, illetve amelyek a nyereségük visszaforgatásával, vagy tőke bevonásával jelentős fejlesztések végrehajtását tervezik.

Forrás: www.nav.gov.hu

 




Vissza a hír listához